Február 7-én ellátogattak iskolánkba a Csokonai Színház előadói a 8.a osztályba, hogy bemutassák a Jeruzsálem című darabot.  A programot Szarvasné Joó Anikó tanárnő szervezte, ezzel nagy örömet szerezve a nyolcadikosok számára. Mint az osztály tanulójának, nekem is volt szerencsém megnézni az előadást. A három színész tőlünk néhány lépésnyire játszott. Egy jeleneten belül több karaktert is megszemélyesített egy művész. Ahogy egyik pillanatról a másikra átszellemültek egy teljesen más szereplővé, az egyszerűen leírhatatlan élmény volt. Időnként megálltak – megkérdezték a véleményünket vagy, hogy mit tennénk most a szereplők helyében – így minket is belevontak az előadásba. A történet végét pedig nekünk kellett kitalálni, amit ezután el is játszottak. A színdarab érdekes volt, sok erkölcsi kérdést vetett fel. A színészek tehetsége pedig abszolút megkérdőjelezhetetlen.

Somi Noémi 8.a

A Jeruzsálem című darabban belátást nyertünk a három világvallás ellentétébe. A fordulópontoknál mi is bekapcsolódhattunk a történetbe, illetve mi alakíthattuk tovább a történéseket. Különösen tetszett, amikor egy színész egyszerre több szereplőt is eljátszott, fantasztikusan át tudott szellemülni a másik szereplő tulajdonságainak megfelelően. Egy egyszerű tanteremben valósult meg, de a színészeknek köszönhetően úgy éreztük, mintha mi is a helyszínen lennénk, és körbe ölelnének minket a helyzet kétségei. 

Rácz Zita 8.a

A téli szünethez közeledve, már alig vártuk az utolsó tanítási napot decemberben. Többek között azért, mert ezen a napon vettük elő a szekrényekből a legesleg…csúnyább, melegebb, viccesebb, színesebb (?) karácsonyi hangulatot idéző pulóvereinket. A ronda karácsonyi pulcsi az ünnepi szezon egyik kötelező eleme (csakúgy, mint a forralt bor, az ajándékok és a karácsonyi díszek), jellegzetessége pedig az élénk vörös és zöld szín és hóemberrel, rénszarvassal vagy bármilyen karácsonyfa motívummal az elején. Ez a karácsonyi változat az elmúlt néhány évtizedben vált ennyire népszerűvé, habár pulóvert már a 19. század óta viseltek.

Az a bizonyos gyapjas pulóver amit Bill Cosby hozott divatba, egy teljesen összeegyeztethetetlen színű és nagy mintákkal teli darab volt a 80-as években vetített vígjátékban. A kilencvenes években alábbhagyott a trend, de a 21. század elején Kanadában újraéledt. Vancouverben ugyanis jött az ötlet, hogy szervezzenek egy ronda pulcsis karácsonyi bulit. Nagy sikerének híre ment, egyre menőbb lett viselni. Tudunk jótékonysági rendezvényekről (például karácsonyi futásról ronda pulcsiban), legrondább pulcsit kereső versenyről, sőt a gyártók humoros tervekkel is előállnak évről-évre. Stresszel teli világunkban annyira jólesik nevetni egy-egy ötletes ruhadarabra tekintve. Nem mellesleg, a téli hidegben milyen kellemes belebújni egy stílusos hóemberes-rénszarvasos pulcsiba.  Így is tettünk december 21-én (sőt a végén még meg is kedveltük).

Kovácsné Bíró Annamária

  Iskolánk napközis csoportjaiban december 16-án, pénteken az adventi várakozás idején, közös készülődésre került sor. A kellemes péntek délutáni együttlét keretében gyertyás díszeket, kopogtatókat, apró tárgyakat készítettek a gyerekek.

  Az advent a karácsonyra való felkészülés, a várakozás, és a reménység ideje. Az ünnep jelentéséről, az első karácsonyról, „a kis Jézuska születéséről” beszélgettünk a kicsikkel. Ahogy készültek a kis apróságok, úgy nőtt a vágyakozás is a szívekben.

 Az általuk alkotott, ünnepi hangulatot idéző díszekkel ékesítették fel aztán az osztálytermeiket, illetve a kis meglepetéseket ajándékként, nagy örömmel vitték haza a „fa alá” szeretteik számára.

  Az év legszebb ünnepe a karácsony, amelyet kicsi-nagy, idős-fiatal egyformán vár.

  Az alsó tagozatos tanulóinkkal december 14-én, szerdán a községi művelődési házban gyűltünk össze, ahol közös énekléssel, versekkel készítettük fel a lelkünket az ünnepre. A gyerekek nagyon lelkesen és szépen énekeltek, meghitt pillanatot szerezve ezzel egymásnak és nekünk is. Elhangzott Makó János 4.a osztályos tanuló előadásában Ady Endre: Karácsonyi rege című verse, majd Nemes Péter 1.a osztályosunk mondott verset. A segítő pedagógus Kiss Éva tanárnő volt. Miközben meggyújtottuk a gyertyákat és a csillagszórókat és már égtek az ünnep fényei, együtt énekeltük Dobrády Ákos dalának refrénjét:

„Fehér karácsony úgy vártunk rég.
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér karácsony, száz csillag ég.
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér.”

  A meghitt hangulat mellett a vidámság sem hiányzott az év utolsó iskolai délutánjából. Pákozdi Evelin tanárnő vezetésével mazsorettesek mutattak be egy kis zenés műsort.

Bízunk benne, hogy jövőre is együtt állhatunk a karácsonyfa alatt, örülhetünk egymásnak és énekelhetjük az ünnepi dallamokat.

Szigetváry Balázs Gergelyné

Melyik az a tanuló, aki ne szeretné a kémiai kísérleteket? A kísérletezés egy vizsgálódási módszer, mely során tapasztalatokat gyűjthetünk az anyagokról, mind e mellett látványos, érdekes és motiváló. December 8-án az egyik tanórán egy laboratóriumban érezhették magukat a hetedik és nyolcadikos diákok, ugyanis kémiai kísérleteket láthattak. A bemutató témája a levegő és az égés volt, melyet a Tóth Árpád Gimnázium kémia szakos pedagógusa és egy egyetemi hallgató mutatott be. A tanulók megismerkedhettek a levegőt alkotó gázok tulajdonságaival, kimutatási módszereikkel, a gyors és lassú égéssel, valamint a robbanással is. 

A gyerekek megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkeznek a témával kapcsolatosan, hiszen többen hozzászóltak illetve  bekapcsolódtak a kísérletezésbe, azaz ők maguk mutathattak be néhány nem veszélyes kísérletet. Úgy gondolom a program maradandó élményt nyújtott mindenki számára és erősítette a természettudomány iránti szeretetüket. 

Kajatinné Csikai Krisztina 

A gyerekek biztosan, de a felnőttek is szívesen vesznek fel vicces zoknikat. Miért is? Ennek számos oka van. A hidegben melegen tart, jó móka viselni, nemcsak lábainkra hívja fel a figyelmet, hanem kreatív módja az önkifejezésnek is.

Már az ókori egyiptomiak is hordtak zoknit, illetve  a rómaiaknak is megvolt a saját verziójuk erre: nehéz talpú, szöges katonai szandálcsizma volt ez, amelyet a  légiós gyalogos katonák és segédcsapatok, köztük a lovasság szokásos viseleteként viseltek.

Az 1980-as években próbáltak az emberek egyre környezettudatosabbak lenni, nem vásároltak több új ruhát, inkább a használtakat részesítették előnyben. Néhányan zoknikból készítettek ruhaneműket. Hát nem őrület? Újra hasznosították a használt zoknikat, így akár felemás is kerülhetett a lábakra.

Ma népszerűbbek a mókás zoknik, mint valaha. Stílusossá tesznek, kitűnsz velük a tömegből vagy hovatovább egy kis humort adnak az egyébként komoly dolgokhoz. Sokféle kapható már: csíkos, pöttyös, feliratos (pl. I love you), mesefigurás, „mozisztáros”, „sportcsapatos” stb.

Ebből kaphattunk egy kis ízelítőt tanulóink és tanáraink jóvoltából 2022. december 9-én, az első Mókás Zoknik Napján a Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskolában.

Kovácsné Bíró Annamária
DÖK segítő pedagógus