A 8. a osztály, illetve 12 tanuló, úgy döntött, hogy tanulmányi kirándulását izgalmassá teszi. Debrecen közelsége arra ösztönzött minket, hogy egy kellemes ebéd után buszra szálljunk, s meglátogassuk Debrecen egyetlen, helyszínen megőrzött ipartörténeti emlékét a Tímárházat – Kézművesek Házát. Az egykor Tímár utcai épület egy részét eredeti állapotában sikerült megmenteni és felújítani, ahol állandó tímártörténeti kiállítás állít méltó emléket a nagy múltú mesterségnek. Emellett szappanfőző, hímző, fazekas, sajtkészítő, bőrműves, szűrrátétes, nemezkészítő, csipkeverő mester végez itt alkotó tevékenységet.Két további kiállító termük időszaki kiállítások formájában debreceni, hagyományos kézműves mesterségek folytatói számára nyújt bemutatkozási lehetőséget egyéni és csoportos formában. A Kösöntyű ékszerkészítő pályázaton indult művészek munkáit csodálhattuk meg először, majd körbejártuk a műhelyeket.
Séta következett a Miklós utcáig, ahol a következő két küldetés várt a diákokra:
1:“A hidegháború a pattanásig feszült helyzetében egy renegát ügynök megszerzett egy atomfegyvert. Azt tervezi, hogy saját szakállára kirobbantja a 3. és egyben utolsó világháborút. Egy titkos bunkerben építette ki főhadiszállását és bármelyik pillanatban megnyomhatja a piros gombot.”
2: “A zsenit az őrülttől csak egy hajszál választja el? Így történt ez professzorunkkal is. Addig-addig kísérletezett míg véletlenül talált egy olyan vírust, amely zombivá változtatja az emberiséget. A recept valahol a professzor laborjában lehet, de egyszerűen nem találjuk a megoldást.” Mindkét csapatnak 60 perce volt, hogy együttgondolkodva, mindkét agyféltekét használva, kreatívan megoldják a feladványokat és kijussanak a “szabadulószobákból”
Nagyon ügyesek voltak, végig kacagva, boldogan dolgoztak, s nagy élményekkel hagyták ott a helyszínt. Ismét sétáltunk, fagyiztunk, s megnéztük a Fórumban a futball világbajnokságoz kapcsolódó kiállítást. Így együtt, ez volt nekünk az utolsó kirándulás, de reméljük, hogy sokáig fogunk rá emlékezni.
Kovácsné Bíró Annamária, Török Tamásné (Editke néni)
